Az általános kihallgatás során tartott katekézisében a Szentatya ezúttal a harmadik parancsolat egyéni és társadalmi vetületéről beszélt, az egyént és a közösséget elnyomó rabszolgaság összefüggésében. Beszédében így fogalmazott: van olyan rabszolgaság, ami sokkal több a börtönnél, ez pedig a saját énem rabszolgasága. Azokról van szó, akik egész nap saját énjükön keresztül szemlélik magukat. Ez az én rabszolgasága, amely hajcsárként gyötri az embert, elnyomás alá helyezi. Így a bűn ebben az esetben nem egyszerűen egy vétek elkövetése, hanem az egész létezés eltévelyedése, a rabszolgaság állapota. Hozzátette: „a pihenésben a megszabadítást ünnepeljük, ami a keresztény ember számára az Úr jövendölése, aki széttöri a bűn belső rabszolgaságát és így az ember képessé válik a szeretetre”. A szeretet szabaddá tesz a börtönben is. Ezt a szabadságot ajándékozza nekünk a Megváltó, aki le tudja győzni a szívünk rabszolgaságait és megszabadít bennünket a félelmeink tengerétől.
