Ne féljetek mindenkit szeretni, barátokat és ellenségeket egyaránt – Ferenc pápa szentmisét mutatott be Kairóban

Április 29-én, szombaton délelőtt a pápa búcsút vett a kairói apostoli nunciatúra alkalmazottjaitól. Mielőtt elhagyta volna az épületet, az egyiptomi főváros komboniánus szerzetesek által vezetett iskolájában tanuló gyermekek egy csoportja köszöntötte a Szentatyát.

30 ezer hívő, köztük sok muzulmán és kopt ortodox is részt vett a szentmisén

Szombati első programjaként a pápa szentmisét mutatott be a hadügyminisztérium által épített és fenntartott stadionban, amely 30 ezer fő befogadására alkalmas. A biztonsági szempontból is jól ellenőrizhető sport arénát teljesen megtöltötték a hívek, a hangulat a helyszíni tudósítók szerint az Ifjúsági Világtalálkozók lelkesedését és örömét idézte. Ez volt a pápai út egyetlen programja, ahol hatalmas tömeg köszönthette a Szentatyát, mert az országban szükséghelyzet van, minthogy a kopt keresztények ellen elkövetett virágvasárnapi merényletek óta korlátozták a gyülekezési jogot. Ferenc pápa fél 10-kor érkezett a helyszínre, ahol nyitott autóján körbejárt a hívek között. A szertartás latin és arab nyelven folyt. A szentmisén számos muzulmán és kopt ortodox hívő is jelen volt.

A homília kulcsszavai: halál, feltámadás és élet

Ferenc pápa homíliájában a Húsvét harmadik vasárnapjának evangéliumából, az Emmauszi tanítványok történetéből indult ki. Három szóban összegezte a szentírási részt: halál, feltámadás és élet. E fogalmak köré fonta szentbeszédét.

Ha nem hagyjuk, hogy megtörjön szívünk és előítéleteink keménysége, sosem tudjuk felismerni Isten arcát

Halál. A két tanítvány csalódottan és elkeseredve tér vissza hétköznapi életéhez a Mester halála után. A Kereszt botránya eltemette minden reményüket. Krisztus keresztje az Istenről alkotott saját elképzelésük keresztje volt. Valójában azonban ők voltak a halottak saját gondolkodásuk korlátainak sírjában – állapította meg a pápa. Mennyiszer előfordul, hogy az emberek megbénítják önmagukat, mert elutasítják azt, hogy túllépjenek Istenről alkotott saját képükön, akit az ember képével és hasonlatosságával azonosnak látnak! Hányszor esünk kétségbe, mert nem hisszük el, hogy Isten mindenhatósága nem az erő, a hatalom mindenhatósága, hanem a szereteté, a megbocsátásé és az életé! A tanítványok Jézust a kenyértörésben ismerték fel az Eucharisztiában. Ha nem hagyjuk, hogy szétszakadjon a fátyol, amely elhomályosítja tekintetünket, és nem hagyjuk, hogy megtörjön szívünk és előítéleteink keménysége, sosem fogjuk tudni felismerni Isten arcát.

Nem tudunk Istennel találkozni anélkül, hogy keresztre feszítenénk először saját korlátolt elképzeléseinket

Feltámadás. Jézus átalakítja az Emmauszi tanítványok kétségbeesését életté, mert amikor szertefoszlik az emberi remény, akkor kezd felragyogni az isteni remény – mutatott rá Ferenc pápa. Amikor az ember a bukás és a tehetetlenség végső pontjára jut, amikor megszabadul attól az illúziótól, hogy ő a legjobb, hogy önelégséges és, hogy a világ középpontjában áll, akkor Isten kinyújtja felé a kezét, hogy átalakítsa az ember éjszakáját hajnallá, bánatát örömmé, halálát feltámadássá, visszafelé tartó útját előre haladóvá. Aki nem éli át a Kereszt megtapasztalását a Feltámadás Igazságáig, az önmagát reménytelenségre ítéli. Valójában, nem tudunk Istennel találkozni anélkül, hogy keresztre feszítenénk először saját korlátolt elképzeléseinket egy istenről, aki a mindenhatóságról és a hatalomról alkotott saját felfogásunkat tükrözi vissza – figyelmeztetett Ferenc pápa.

Nincs szükség arra, hogy imádkozzunk, ha imáink nem alakulnak át testvérünk iránti szeretetté

Élet. A Krisztussal való találkozás átalakít és termékennyé tesz minden életet. Az Emmauszi tanítványok tapasztalata arra tanít minket, hogy nincs szükség az istentiszteleti helyek megtöltésére, ha szívünkben nincs istenfélelem; nincs szükség arra, hogy imádkozzunk, ha imáink nem alakulnak át testvérünk iránti szeretetté; nincs szükség nagy vallásosságra, ha azt nem hatja át nagy hit és sok szeretet; nincs szükség arra, hogy fenntartsuk a látszatot, mert Isten a lelket és a szívet nézi (vö. 1 Sam 16,7) és nem szereti az álszentséget (vö. Lk 11,37-54; ApCsel 5,3-4). Isten számára jobb, ha valaki nem hisz, mintha hamis, álszent hívő. Az igaz hit tesz jótékonnyá, irgalmasabbá, becsületesebbé, emberségesebbé.

Ne féljetek mindenkit szeretni, barátokat és ellenségeket, mert a megélt szeretetben áll a hívő ereje és kincse!

Homíliája végén Ferenc pápa így fogalmazott: Isten csak az élettel megvallott hitet értékeli, mert a hívek számára az egyetlen megengedett szélsőségesség a szeretet! A többi szélsőségesség nem Istentől való és nem tetszik Istennek! Ne féljetek mindenkit szeretni, barátokat és ellenségeket egyaránt, mert a megélt szeretetben rejlik a hívő ereje és kincse! Szűz Mária és a Szent Család, akik ezen az áldott földön éltek, világosítsák meg szívünket és áldjanak meg benneteket és a szeretett Egyiptomot! Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!

A szentmise végén Sidrak, a kopt katolikusok alexandriai pátriárkája az összes egyiptomi katolikus felekezet nevében köszöntötte a pápát. Hangsúlyozta, hogy rövid látogatása megtöltötte a helyi katolikusok szívét örömmel és életüket áldással. A pápai szentmise pedig nagy lelki támaszt jelent nekik, és egyben a helyi egyház számára is támogatást ad spirituális, apostoli és társadalmi útján.

A szentmise után Ferenc pápa visszatért a nunciatúrára, ahol együtt ebédelt az egyiptomi püspökökkel és a pápai kíséret tagjaival.