Hallgassuk meg Krisztust

José Tolentino de Mendonça atya folytatta elmélkedését a szomjúság tudományáról a nagyböjti lelkigyakorlaton. Beszédében így fogalmazott: a saját életünkben tapasztalt benső szomjúság nemcsak arra való, hogy helyes válasszal kielégítsük azokat, hanem tanulhatunk is belőle, odáig menően, hogy a szomjúság maga tápláló ital lesz számunkra. Mindezt fellelhetjük Jézus életében is, főként pusztai megkísértettségében és szenvedésében. Isten akaratának a betöltésében, akár a szomjúságot is hasznosítva, nem az emberi gyöngeség és törékenység áll az utunkban, hanem az önzésünk és a gőgünk. Sok időt kell arra fordítani, hogy legyőzzük a tökéletes dolgok megszállott keresését, hogy legyőzzük azt a rossz hajlamot, hogy a valóságot hamis képekkel fedjük el. A bennünk lévő isteni élet legfőbb ellensége – a szónok szerint –nem a törékenység és a magaláztatás, hanem ellenkezőleg: a gőg, az önelégültség, az önigazolás, az elszigetelődés, az erőszak, a hatalom önkívülete. Az erő és a kegyelem pedig, amire oly nagy szükségünk van, nem a miénk, hanem Krisztusé. Ha figyelmessé tesszük magunkat a hallgatásra, akkor a szomjúság a benső élet értékes tanítómesterévé válik – emelte ki beszédében Tolentino atya.