Becsüljük meg az életet!

Folytatta a parancsolatokról szóló katekézisét a Szentatya, ezúttal az ötödik parancsról elmélkedett. Beszédében így fogalmazott: az emberi kapcsolatok alapértéke az élet. Ennek megvédésére szól a parancs. A mai világot uraló sok rossz egyetlen gondolatban összefoglalva: az élet megvetése. Az anyaméhben megölt magzatokra utalva a pápa azt mondta, ez olyan, mintha bérgyilkosra bíznánk a probléma megoldását. Az erőszak és az élet elutasítása félelemből fakad. A másik befogadása kihívás ugyanis az individualizmussal szemben. Gondoljunk például arra, amikor kiderül, hogy a születendő gyermek fogyatékos lesz, akár súlyosan is. A szülőknek ebben a drámai pillanatban segítségre, szolidaritásra van szükségük, hogy legyőzzék félelmüket. Ehelyett gyakran sietősen azt tanácsolják, hogy szakítsák meg a terhességet. Egy beteg gyermek azonban olyan, mint minden rászoruló ezen a földön. Olyan, mint az ápolásra váró idős ember, mint az a sok szegény, aki nem tud megélni. Ezek a személyek, akik problémának tűnnek, valójában Isten ajándékai, melyeket, ha elfogadunk, kiléphetünk önzésünkből és növekedhetünk a szeretetben. Az embert a mai világ bálványai, vagyis a pénz, a hatalom és a siker vezeti. Ezek azonban hamis paraméterek az élet értékeléséhez. Az egyetlen helyes mérce ugyanis, amivel az élet értékét mérhetjük az a szeretet.