Az Emberi Jogok Európai Bizottságának kell döntést hoznia arról, hogy Jézus és Szűz Mária alakjának reklámokban való megjelenítése sértheti-e a hívek vallási érzékenységét.

Az Emberi Jogok Európai Bizottsága (ECtHR) kimondta, hogy kész megvizsgálni Robert Kalinkin divattervező panaszát, akit a perben az Emberi Jogok Megfigyelő Intézete (Human Rights Monitoring Institute) képvisel. A panasz a kifejezési szabadság indokolatlan korlátozását sérelmezi.

Megbírságolva

A betiltott reklámplakátokon fiatal férfiak és nők Robert Kalinkin divattervező ruhakollekcióit viselik és a következő szavakkal fordulnak egymáshoz: “Jézus, micsoda farmer!” “Kedves Mária, micsoda ruha!”, valamint “Jézus, Mária, mi van rajtatok!”

2012. novemberében a Nem Élelmiszeripari Termékek Állami Felügyelősége azt a határozatot mondta ki, miszerint a reklámok a vallási jelképeket tiszteletlenül és nem megfelelő módon használják fel, így sértik a közerkölcsöt.

Ezen az alapon a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Felügyelőség megállapította, hogy a divattervező hirdetéseivel közerkölcsöt sértett, és a tervezőt 2000 litván litas, azaz 579 eurós büntetés megfizetésére kötelezte.

Megsértette a hívőket

A reklámkampányt szervező vállalat (Sekmadienis UAB) fellebbezett a büntetés kiszabása ellen, de első fokon a pert elvesztette. Döntésében a bíróság hivatkozott többek között a Litván Püspöki Konferencia levelére, amelyet mintegy száz katolikus hívő írt alá, azt állítván, hogy a reklámok sértik vallási érzékenységüket.

A fellebbezést követően a Litván Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, így a bírságot is, mondván, a vallási jelképeket a reklámok valóban nem megfelelő módon használták fel.

A bíróság szerint a kihelyezett reklámok nyilvánvalóan sértik a közerkölcsöt, hiszen a vallás, mint egyfajta világnézet, elkerülhetetlenül hatással van a társadalom erkölcsi fejlődésére. A vallási jelképek az egyes emberek lelki értékrendjében fontos helyet foglalnak el, és ugyanez igaz a társadalom egészére is, fejtette ki a bíró. A vallási jelképek nem megfelelő használata csúfot űzhet bizonyos lelki értékekből, és ez ellentmond az általánosan elfogadott erkölcsi és vallási normáknak. A bíróság megállapította, hogy a reklámok sértik a jó erkölcsöt, és nem tartják tiszteletben a katolikus hit értékeit és szent jelképeit.

Forrás: liberties.eu

A következő lépés: Strasbourg

Karolis Liutkevičius ügyvéd, az Emberi Jogok Megfigyelő Intézetének munkatársa, aki a strasbourgi bíróság előtt is képviseli a divattervező ügyét, úgy véli, hogy az előzőekben említett bírósági ítélet indokolatlanul korlátozza a tervező kifejezési és művészi szabadságát, és sérti gazdasági érdekeit.

„A hatóság döntésével a legnagyobb probléma az, hogy túlságosan összemossa a közerkölcsöt  a vallással, nevezetesen a katolikus erkölccsel. Pontosan ez indított minket arra, hogy kiálljunk az ügy mellett a strasbourgi bíróság előtt is”.  Liutkevičius szerint Litvánia világi szemléletű ország, ez az egyik legfontosabb társadalmi alapelv, amelyet az ország alkotmánya is kimond.

„Ezzel az esettel szeretnénk felhívni a figyelmet a vallás és az állam szétválasztásának elvére, és meg akarjuk védeni az egész társadalom jogát a szabad véleménynyilvánításra és korlátok nélküli, színes önkifejezés fontosságára, melyet vallási alapon és indokolatlanul nem korlátozhat senki.”

A Litván Kormánynak 2017. január 24-ig van ideje arra, hogy álláspontját az ügyben megfogalmazza.

Human Rights Monitoring Institute
Fordította: Tekulics Judit