Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek az egri vár alól, a próba és megelőző feltárások során. Buzás Gergely ásatásvezető régész az MTI-nek úgy fogalmazott: az egri vár a leghosszabb ideje régészeti kutatás alatt álló helyszínek egyike Magyarországon. Az erődítmény múltjának feltárását még Ipolyi Arnold kezdte el 1865-ben, ám ennek ellenére az épületegyüttesnek máig vannak feltáratlan részei. Az államalapítás korában kialakított királyi udvarház és kápolna mellett – a 11. században épült első püspöki rezidencia maradványai is előkerültek, majd az ennek a helyére épült kápolna és a mellette létrehozott püspöki palota, valamint káptalani kolostor falai is. A több tucatnyi szakember bevonásával megvalósult kutatás során sok ezer régészeti lelet is előkerült a 12-18. század közötti időszakból.
