Ferenc pápa Pünkösd vasárnapján, a Regina coeli elimádkozásakor jelentette be, hogy ezen a napon tette közzé az idei Missziós Világnapra írt üzenetét.

A misszió az irgalmasság hatalmas műve

Az Irgalmasság rendkívüli jubileuma, amelyet az egyház ebben az évben tart, sajátos fényt vet a 2016-os missziós világnapra is: arra buzdít, hogy az „ad gentes” missziót mind spirituális, mind anyagi szempontból az irgalmasság hatalmas művének tekintsük. Ezen a missziós világnapon mindnyájan arra kaptunk meghívást, hogy mint missziós tanítványok „lépjünk ki”, állítsuk tehetségünket, kreativitásunkat, bölcsességünket és tapasztalatunkat az evangélium hirdetésének szolgálatába, vigyük el Isten gyöngédségének és együttérzésének üzenetét az egész emberi családnak.

Isten irgalmassága az evangélium dobogó szíve

Az egyház, missziós küldetése erejében gondjába veszi mindazokat, akik nem ismerik az evangéliumot, mert azt kívánja, hogy mindenki üdvözüljön és megtapasztalja az Úr szeretetét. Küldetése, hogy hirdesse „Isten irgalmasságát, az evangélium dobogó szívét” (Az irgalmasság arca k. bulla, Misericordiae Vultus, 12), hogy a föld minden részén eljusson minden nőhöz, férfihez, idős és fiatal személyhez, gyermekhez.

Isten szeretete minden népnek szól

Az irgalmasság benső örömöt szerez az Atya szívének, amikor találkozik minden emberi teremtménnyel; kezdettől fogva az Atya szeretettel fordul a legtörékenyebbekhez is, mivel nagysága és hatalma éppen abban a képességben rejlik, hogy azonosulni tud a kicsinyekkel, a leselejtezettekkel, az elnyomottakkal (vö. MTörv 4,31; Zsolt 86,15; 103,8; 111,4). Ő jóságos, figyelmes, hűséges; közel áll a szükséget szenvedőkhöz, különösen a szegényekhez; gyöngéden részt vesz az emberi valóságban, mint egy apa és egy anya teszi ezt gyermekei életében (vö. Jer 31,20). Az anyaméh a Bibliában az irgalmasságra utal: vagyis az anya gyermekei iránt érzett szeretetére. Gyermekeit mindig szeretni fogja, bármi is történjék, mivel méhének gyümölcsei. Ez alapvető szempontja annak a szeretetnek is, amelyet Isten táplál minden gyermeke iránt, különösen az iránt a nép iránt, amelyet nemzett, és amelyet nevelni kíván: törékenységük és hűtlenségük láttán bensője meghatódik és együttérzéstől remeg (vö. Oz 11,8). Azonban Isten mindenki iránt irgalmas, szeretete minden népnek szól és gyöngédsége kiterjed minden teremtményére (vö. Zsolt 145,8-9).

A megtestesült Ige kinyilatkoztatja az irgalomban gazdag Atya arcát

Az irgalmasság legmagasabb és legkiteljesedettebb megnyilvánulása a megtestesült Ige. Kinyilatkoztatja az irgalomban gazdag Atya arcát. „Az irgalomról nemcsak beszél, nemcsak példabeszédekkel és hasonlatokkal magyarázza, hanem személyében magára öltve megtestesíti” (II. János Pál, Dives in misericordia k. enciklika, 6). Ha befogadjuk és követjük Jézust az evangélium és a szentségek által, a Szentlélek működésével mi is irgalmassá válhatunk, mint mennyei Atyánk. Megtanulunk szeretni, mint ahogy Ő szeret minket és életünket ingyenes ajándékká tehetjük jósága jeleként (vö. Misericordiae Vultus, 3). Az egyház az első, mint olyan közösség, amely az emberiség körében Krisztus irgalmasságából él: Ő választotta ki irgalmas szeretetével. Az egyház ebből a szeretetből meríti küldetésének stílusát, ebből él és megismerteti ezt az irgalmas szeretetet a népekkel, tiszteletteljes párbeszédet folytatva minden kultúrával és vallási meggyőződéssel.

Isten anyai szeretetének jele a misszionárius női jelenlét növekedése

Erről az irgalmas szeretetről, csakúgy, mint az egyház kezdeti korszakában, ma is sok férfi és nő tesz tanúságot életkortól, életkörülménytől függetlenül. Isten anyai szeretetének ékesszóló jele a női jelenlét növekedése a férfiaké mellett a misszionáriusok körében. A nők, legyenek bár világiak vagy Istennek szentelt személyek, továbbá számos család is, különböző formában valósítják meg missziós hivatásukat: kezdve az evangélium közvetlen hirdetésétől a karitatív szolgálatig. A misszionáriusok evangelizáló és szentségi tevékenysége mellett a nők és a családok gyakran jobban megértik az emberek problémáit. Jobban szembe tudnak nézni azokkal. Gondját viselik az életnek, megkülönböztetett figyelmet szentelve a személyekre, semmint a struktúrákra, felhasználva minden emberi és spirituális erőforrást az összhang, a kapcsolatok, a béke, a szolidaritás, a párbeszéd, az együttműködés és a testvériség építésében, mind a személyek közötti kapcsolatokban, mind a társadalmi és kulturális élet területén, sajátos gondot fordítva a szegényekre.

A pápa kívánsága: Isten szent népe gyakorolja az irgalmasság anyai szolgálatát

Számos helyen az evangelizálás az oktatásban veszi kezdetét, amelyre a missziós mű elkötelezetten fordít időt, mint az evangéliumi irgalmas szőlőműves (vö. Lk 13,7-9; Jn 15,1). Türelmesen várja a gyümölcsöket évekig tartó lassú képzés után. Az egyházat „anyának” lehet nevezni azok számára is, akik egy napon eljutnak a Krisztusba vetett hitre.

„Azt kívánom, hogy Isten szent népe gyakorolja az irgalmasság anyai szolgálatát, amely olyan nagy mértékben segít, hogy azok a népek, amelyek még nem ismerik az Urat, találkozzanak vele és szeressék Őt” – írja üzenetében Ferenc pápa.

A hit Isten ajándéka, a szeretet nem méricskél

A hit ugyanis Isten ajándéka, nem pedig prozelitizmus, térítés gyümölcse. Azonban növekszik az evangelizálók, Krisztus tanúságtevőinek hite és szeretete révén. Jézus tanítványait, amikor a világ útjait járják, az a szeretet vezérelje, amelyik nem méricskél, hanem arra törekszik, hogy az Úr mértékével legyen mindenki iránt. Hirdessük a legszebb és legnagyobb ajándékot, amelyet az Úrtól kaptunk: életét és szeretetét.

Az üdvösség üzenete Isten ajándéka minden nép számára

Minden népnek és kultúrának joga van ahhoz, hogy megkapja az üdvösség üzenetét, amely Isten ajándéka mindenki számára. Ez annál inkább szükséges, ha figyelembe vesszük, hogy ma mennyi igazságtalanság, háború, humanitárius válság vár megoldásra. A misszionáriusok tapasztalatból tudják, hogy a megbocsátás és az irgalmasság evangéliuma örömöt, kiengesztelődést, igazságosságot és békét hozhat el. Az evangélium küldetése: „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére, és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek” (Mt 28,19-20), nem merült ki, sőt mindnyájunkat kötelez, hogy a jelen kihívásaival szemben megújulva ismét „kilépjünk”.

Lépjünk ki saját kényelmünkből

A pápa üzenetében idéz Evangelii gaudium k. apostoli buzdításából: „Minden keresztény ember és minden közösség maga fogja felismerni, hogy melyik az az út, amelyet az Úr kér tőle. Ám valamennyien egyaránt arra kapunk indítást, hogy fogadjuk el ezt a hívást: lépjünk ki a saját kényelmünkből, legyen bennünk bátorság eljutni az összes perifériára, ahol szükség van az evangélium világosságára” (Evangelii gaudium, 20).

Tárjuk ki szívünket az egész emberiség látókörét befogadva

Éppen idén van a missziós világnap 90. évfordulója. A világnapot a Hitterjesztési Pápai Mű kezdeményezésére XI. Piusz pápa hagyta jóvá 1926-ban. Időszerű tehát, hogy a pápa emlékeztet elődei bölcs útmutatásaira. Elrendelték, hogy ehhez a Pápai Műhöz juttassák el mindazokat az adományokat, amelyeket a világ minden részén az egyházmegyék, plébániák, vallási közösségek, egyházi társulatok és mozgalmak összegyűjtenek, hogy segítsék a szükséget szenvedő keresztény közösségeket és támogassák az evangélium hirdetését a világ végső határaiig. Ma sem vonjuk ki magunkat a missziós egyházi szeretetközösségnek e gesztusa alól. Ne zárjuk be szívünket saját aggodalmainkba, hanem tárjuk szélesre azt, befogadva az egész emberiség látókörét.

Mária, az egyház missziós példaképe

Szűz Mária, a megváltott emberiség magasztos ikonja, az egyház missziós példaképe, tanítsa meg minden férfinek, nőnek és családnak, hogy őrizzék meg mindenütt a Feltámadt Úr élő és titokzatos jelenlétét, aki megújítja, és örömteli irgalmassággal tölti el a személyek, kultúrák és népek közötti kapcsolatokat.